Idézetek//A bolygó hollandi legendája

Az elátkozott tengerésznek és kísértethajójának hátborzongató története évszázadokon keresztül tartotta rettegésben a matrózokat, nem csoda hát, hogy a misztikus mese számos művészt is megihletett.

De ki is ez a bolygó hollandi? A legenda szerint egy van Staaten nevű, istentelen életmódja miatt elátkozott holland hajóskapitány arra kárhoztatott, hogy állandóan a tengeren bolyongjon. Nem szállhat sosem végleg partra, hogy megnyugvást találjon. Az átok alól csak egy lány halálig tartó hű szerelme oldhatja fel.

A legenda a mai napig él a misztikumra fogékonyabb tengerészek között. A kísértethajó megjelenése a babona szerint rossz ómen, közelgő szerencsétlenség előjele a vele találkozók számára. Akik látták, úgy írták le, hogy a hajótest bal oldalán vörös lámpák égnek, az árbocon kalózlobogó leng, a parancsnoki hídon időről-időre sátáni kacajra fakad a hollandi, a fedélzetről pedig szenvedő emberek jajveszékelését hallani. A hajó hirtelen, a semmiből bukkan elő, alig lehet elkerülni az ütközést. A jelenséget kísérteties derengés veszi körül, aztán amilyen gyorsan feltűnik, úgy el is tűnik.

Vitorlások és gőzösök naplóiban gyakran tettek említést a különös jelenségről. A leghitelesebbnek tartott beszámoló V. György angol király tollából származik, aki kadétként szolgált, mielőtt trónra lépett. Látta a vörös tekintetű hollandit, és hallotta az elátkozott lelkek üvöltését. Majd a találkozás másnapján váratlanul meghalt az a matróz, aki először pillantotta meg a hajót. Nem sokkal később a parancsnok is beteg lett, és napok alatt ő is elhunyt.
Egy későbbi feljegyzés a Joseph Sommers nevű hajóhoz kötődik. Az Atlanti-óceán déli részén haladt, amikor váratlanul elévágott a bolygó hollandi. A túlélők közül sokan hátborzongató kacajt hallottak, a Sommers pedig hirtelen lángra kapott. Csak azok maradtak élve, akik elsőként ugrottak a vízbe.

A babona szerint a vészjósló jelenség a Jóreménység foka körül fordult elő leggyakrabban. Ezért a tengerészek inkább lementek a hajótestbe, amíg a félelmetes környéken hajóztak, és aki tehette, átaludta ezt az időt. Azok közül ugyanis, akik megpillantották az elátkozott vízi járművet, sokakat baleset ért, másoknak az otthon maradt szeretteivel történt valami szörnyűség.

A bolygó hollandi irodalmi feldolgozásai közül Heine elbeszélése, és Frederick Marryat regénye nevezetes. Világhíressé azonban kétségkívül Richard Wagner operája tette. Wagner egy alkalommal Norvégia partjai előtt hajózott, amikor a hajó, amin utazott, óriási viharba került. A háborgó tenger és a riasztó sziklafalak látványának köszönhetően a bolygó hollandi története, amelyről korábban már hallott, életre kelt a képzeletében. Olyannyira megragadta fantáziáját, hogy a kalandos út után Párizsba érkezve azonnal nekilátott az opera megírásának.
A történet szerint Daland, a norvég hajós viharba kerül, és csaknem hajótörést szenved. Végül egy kis öbölben talál menedéket, ahol hamarosan egy másik, titokzatos hajó köt ki. Kapitánya nem más, mint az átok sújtotta bolygó hollandi, aki arra ítéltetett, hogy szüntelenül a tengereket járja. Csak hétévenként szállhat partra, hogy megváltást próbáljon találni egy nő igaz szerelmében, mert csupán az oldozhatja fel az átok alól. Meglátva az idegen kincseit, a kapzsi Daland habozás nélkül felajánlja neki lánya, Senta kezét. A vihar elálltával mindketten Daland falujába hajóznak. Sentának van udvarlója, Erik, de a lány csak az elátkozott hajósról ábrándozik, akiről már olyan sokat hallott a matrózok regéiből. Amikor a valóságban is megjelenik, Senta boldogan fogad neki örök hűséget. Ezúttal a tengerek elátkozott vándora is reménykedik, hogy annyi kudarc után végre megváltásra lel. Erik azonban nem adja fel a reményt, és kérleli a lányt, hogy térjen vissza hozzá. A hollandi meglátja őket együtt, félreérti a helyzetet, és azonnal hajóra száll. Senta már nem tudja utolérni, ezért egy szikláról a tengerbe veti magát, és így áldozatával megváltja a kárhozott kapitányt.

A bolygó hollandi alakja eredetileg a holland nép képzeletének szülötte, személye az élet viharai közepette a megnyugvás iránti vágyat jelképezi. A bolygó hollandi által szimbolizált érzés azonban nem egyedülálló a mítoszok világában, más népeknél is megjelent a bolyongó utazó alakja. A görögök rokonlélek nemzeti vándorát Odüsszeusznak hívják.
L.Zs.