2009. január 16., péntek

Megkönnyebbülés

Ma kitört belölem,ami rakodott már elég régóta.
Annyira gyors volt,hogy már nem lehetett visszafogni,ahogy mindigis szoktam.
Elmondtam mindent,ami nyomta a bögyömet. Azt is hogy nagyon szeretem a munkámat,de utálok bejárni,mert nem tudom elviselni,hogy hülyének néznek,meg amit csak lehet.
Hogy mit értem el vele,nem tudom,de az biztos hogy megkönnyebbültem.
Ezt még elalvás elött le kellett,hogy irjam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése